Az utóbbi száz évben soha nem volt olyan alacsony a magukat hithű kereszténynek vallók száma, mint napjainkban, arányuk mára Magyarországon mindössze 10 százalék. A romló tendenciát üldöztetések és egy sor újfajta jelenség, például az elvilágiasodás (szekularizáció), progresszív eszmék, a gender-ideológia térhódítása tetézik. Az Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének esti műhelybeszélgetésén a kereszténységet érő újszerű kihívásokról volt szó.
Az est során a református és az evangélikus egyház képviselői, valamint a katolikus álláspontot ismerő történész-újságíró tárták fel a keresztényeket érő veszélyforrásokat. Kiss Máté komáromi evangélikus lelkész szerint a 20. században visszaszorult a „hitvallásosság”, a nagyszülők vitték a gyerekeket a templomba nagy ünnepekkor, tehát inkább a tradíciók megélése került előtérbe. Ezt a folyamatot többnyire hátráltatta a kommunizmus is. Ugyanakkor az elmúlt 30 évben a történelmi egyházak is „elkényelmesedtek”, az újonnan létrejött kisebb gyülekezetek pedig jobban meg tudták szólítani a fiatalokat. Márkus Tamás András református lelkész, az Evangelikál Csoport vezetője az evangéliumi hívők esetében érez visszaszorulást, aminek eredménye: teljes káosz az alapvető hittételek terén. Sok, magukat kereszténynek valló sem tudja például, hogy mi az a Szentháromság, Jézust sokan teremtménynek hiszik, a dogmatikai tételek „kimosódása” pedig oda vezethet, hogy a ma még konzervatív életvitelük is egyre inkább feloldódik. Ennek egyik leképeződése, hogy bizonyos országokban istenellenes gyakorlatokat folytatnak a templomokban, például a melegházasságok megáldása terén. Szilvay Gergely történész-újságíró a kereszténység hanyatlásának kezdetét a felvilágosodás korára teszi, a visszafejlődés mára statisztikai adatokban is látszik. Például Hollandiában, az Antwerpeni Egyházmegyében, ahol 140 templomból kilencvenet egyszerűen bezártak. Van olyan adat is, amely szerint egyes helyeken a katolikusok 20 százaléka ateista és megkérdőjelezi azt is, hogy Jézus valóban Isten fia-e. A Mandiner és a Rubicon Intézet főmunkatársa úgy látja: a jólét az esetek többségében erodálja a vallásos életet, a spiritualitásra ugyanis sokaknál a legnagyobb szegénységben, elesettségben van nagyobb igény, ami némileg ellentmond a Maslow-piramis szükséglet szintjeinek. A történész-újságíró állítását az Iszlám Állam által megszállt területeken szerzett tapasztalataira és a témában folytatott kutatásokra alapozta, a terrorszervezet által megszállt területeken ugyanis a keresztények hitbeli meggyőződése, ha úgy tetszik kiállása is erőteljesebb volt.
A kereszténység hanyatlását az uralkodóvá váló ideológiák is elősegítik, a beszélgetésen erről is szót ejtettek. Kiss Máté szerint a napjainkban oly sokszor hangoztatott tolerancia egyetértést, kritika nélküli elfogadást követel és „nem hagyja meg az egyet nem értés szabadságát”, azaz a keresztények és nem keresztények párhuzamos és átjárhatatlan világokban való létezése a kommunikáció szintjén okoz problémákat. Márkus Tamás András szerint a keresztény világnézet a múltban a normalitást kínálta a világnak, ám ez mára a különféle ideológiák hatására lebomlóban van. Szilvay Gergely úgy gondolja: a Jézus által adott legfőbb tanítói parancs, a „tegyetek tanítvánnyá minden népet” parancsa sokak szemében a tolerancia-ellenesség megnyilvánulása.
Az est során szó volt arról is, hogy az egyházak programja 2000 éve adott, de megváltozott a mögötte álló gondolat. Sok egyház ugyanis a hívők elpártolásától való félelem miatt inkább az embereknek akar tetszeni. Ennek ellenére mégis elhagyják őket. Erre a „történelmi lejtmenetre” pedig nehéz választ találni, példa azonban van rá. Az egyik ilyen a 2021-ben született, 20 evangélikus lelkész által aláírt és nem sokkal ezután 3000 támogatót maga mögött tudó Novemberi Állásfoglalás elnevezésű dokumentum, amelynek az a célja, hogy az evangélikus egyház tanításbeli tisztaságának megőrzésére sarkalljon, ezzel párhuzamosan pedig a más felekezetekben élők számára is iránymutatásként szolgáljon. Az irat aktualitását az LMBTQ propaganda kereszténységben is egyre súlyosabb károkat okozó támadásai adták. Az állásfoglalás a biblikus normalitás mellett teszi le voksát és lelki gondozói szemlélettel, a szeretet parancsával kíván helyes irányt szabni, így próbálja pótolni azt a 20-30 éves lemaradást, amivel az egyházak a fenti témákkal szembesülnek – hangzott el.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes