A június 11-én megrendezett esemény társszervezői a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete, valamint Hittudományi Kara voltak. A konferencia során elhangzott előadások a természeti erőforrásokért folytatott fegyveres konfliktusok fényében közelítették meg az igazságos háború és az igazságos béke elméletét, továbbá különös hangsúlyt fektettek az említett fogalmak teológiai és etikai gyökereire.
A résztvevőket az Nemzeti Közszolgálati Egyetem részéről Dr. Török Bernát Eötvös József Kutatóközpont főigazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy az egyetem kiemelt céljának tekinti az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekkel folytatott tudományos párbeszédet. Emellett hangsúlyozta, hogy a konferencia központi témája napjaink egyik legégetőbb problémáját járja körül, tekintve, hogy a Római Birodalom óta fennálló, Aquinói Szent Tamás által is továbbfejlesztett bellum justum hagyományának jelenkori relevanciája átalakulni látszik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem részéről Ft. Prof. Dr. Kuminetz Géza, az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a Katolikus Egyház béketeremtő küldetését a 20. században újfajta kihívások érték, különösen a hidegháború utáni időszakban. A jelenkort is meghatározó, egyre komplexebbé váló biztonságpolitikai kérdések tükrében kétségtelen, hogy az Egyháznak olyan teológiai álláspontra van szüksége, mely képes konkrét ügyekben változást elérni. Ferenc pápa teremtésvédelmi és békemissziói erre az újszerű perspektívára kínáltak követendő példát, s XIV. Leó pápa is célként tűzte ki a béke elérésének határozott támogatását.
A konferencia plenáris előadója Őeminenciája Dr. Michael Czerny SJ bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusa volt, aki bevezetésként Jézus szavait idézte („Békesség nektek!” - Jn 20,19), kiemelve, hogy csak a béke lehet a végleges válasz minden konfliktusban. A béke azonban az igazságra épül, pontosabban az igazság utáni sóvárgásra, melynek fő kiváltó oka a szenvedés. Ez a szenvedés, avagy hiányállapot megfigyelhető már a Teremtés könyvében is, a természetes erőforrásokért folytatott harc formájában. Az evangélium arra hív minket, hogy küzdjünk az igazságért és a békéért, ám ügyelnünk kell arra, hogy az igazságot ne csupán törvények összességének tekintsük, hiszen az igazi béke eléréséhez önmagában nem elegendő a törvények által szabályozott igazságszolgáltatás követése. Czerny bíboros példának hozta Júan Lopez munkásságát is. Lopez az igazságért és a békéért, továbbá a teremtett világ védelméért küzdött Honduras-ban, hívő katolikusként, természetvédelmi és korrupcióellenes aktivistaként, egészen a 2024 szeptemberében bekövetkezett mártírhaláláig. Lopez a Ferenc pápa által kiadott Laudato Siˋ enciklika szellemiségének, így a „közös otthon” és az „átfogó ökológia” eszméjének is mártírja.
A konferencia első szekcióját Dr. John Mark Mattox, a Washington D.C.-beli National Defense University professzora nyitotta meg. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy egy probléma analizálásánál sosem szabad figyelmen kívül hagyni a körülményeket. Általánosságban megfigyelhető, hogy a háborúk a természeti erőforrások birtoklása miatt törnek ki, azonban ezen jelenség hátterében felsejlik az emberi természet mélyebb jellemvonása is: a hatalomvágy (libido dominandi). Ahhoz, hogy békét tudjunk teremteni, meg kell értetni az emberekkel, hogy a Föld erőforrásai elsősorban Istenhez tartoznak, hiszen azok az Ő keze művei. Az emberiség fel kell ismerje, hogy a féktelen birtoklásvágy csak örökös konfliktusok forrása lehet.
Intézetünk vezetője, Ft. Prof. Dr. Újházi Lóránd beszédében rávilágított arra, hogy a II. vatikáni zsinat óta a Katolikus Egyház intézményrendszere, ezen belül a püspöki konferenciák struktúrája és működése milyen nagy mértékű fejlődésen ment keresztül; lehetővé téve, hogy a helyi egyházszervezetek is egyre nagyobb szerepet kapjanak az Egyház békemissziójának képviseletében. Prof. Dr. Padányi József (NKE) tábornok, előadása betekintést engedett a civil-katonai kooperáció (CIMIC – Civil-Military Coperation) működésébe, kiemelve, hogy ez a fajta együttműködés jelen korunk fegyveres konfliktusai közepette nem csak egy lehetőség, hanem égető szükség is. Az első szekciót Dr. David Whetham, a londoni Kingˋs College professzora zárta le, aki beszámolt az ukrán káplánok körében végzett katonai etikai oktatómunkájáról. Előadásában kitért a katonákat egyre nagyobb arányban érintő mentális betegségek okozta kihívásra, továbbá a katonai jog és etika fogalma közötti különbségekre.
A második szekció előadásai történelmi perspektívából vizsgálták az igazságos háború és béke témakörét. Dr. Nyirkos Tamás, az NKE Politikai -és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos munkatársa, Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás munkásságát összefoglalva tekintette át, hogy az ókor végétől a skolasztikáig miként változtak az igazságos háború kritériumai, emellett megvizsgálta Ferenc pápa azon kijelentéseit is, melyekben az egyházfő az említett fogalmak jelenkori relevanciájának és érvényességének kérdéskörét tárgyalta. Ezt követően Ft. Prof. Dr. Gájer László (PPKE HTK), a SantˋEgidio Közösség példáján keresztül mutatta be, miképpen járulhat hozzá egy nagyrészt laikus hívekből álló egyházi szervezet a kultúra- és vallásközi párbeszédek megteremtéséhez, fejlesztéséhez. Ft. Dr. Jacques Olivier prezentálta Jean dˋArc, valamint IV. Károly királyunk példájának segítségével, hogy milyen módon lehetséges egy egész életet Isten szavának a gyakorlatban történő megvalósítására szentelni.
„Igazság és háború ma” – ezt a címet viselte az utolsó szekció. Elsőként Ft. Dr. Jean Olivier Nke Ongoko, a Ludwig-Maximilian Universität professzora szólalt fel, aki a nigériai Boko Haram terrorszervezet törekvéseinek hátterében álló történelmi, vallási és etnikai gyökerekre világított rá, kiemelve, hogy nem feltétlenül csak vallási aspektusok játszanak szerepet a Boko Haram által előidézett konfliktusokban. Dr. Avraham Weber (Fordham University) az Izrael Állam létrejötte kapcsán, a múltban zajló, illetve a napjainkban is folyó izraeli-palesztin háborús helyzet vizsgálta, rámutatva, hogy mekkora mértékben határozza meg a vallási alapú erkölcsi gondolkodás a háborús felek döntéshozatalát, illetve esetleges béketörekvéseit. Ft. Prof. Dr. Yuriy Schurko, az Ukrán Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, előadásában amellett érvelt, hogy az igazságos háború fogalma a 21. században is érvényes, releváns. Érvelését az orosz-ukrán háborúval támasztotta alá. A konferenciát Dr. Christian Braun (Kingˋs College) előadása zárta, aki analizálta az amerikai-ukrán ásványkincs-egyezmény megkötése mellett és ellen szóló, erkölcsi megfontoláson nyugvó érveket.
A konferencia rendkívül sokoldalúan járta körül az igazságos háború és igazságos béke témakörét. A rendezvény nem csupán tudományos szempontból képviselt értéket: a háború és a béke dilemmája mindannyiunkat érint, éppen ezért elengedhetetlen feltérképezni, hogy mi az Egyház és a civilek, laikus hívek szerepe a béke megteremtésében.
Kótyuk Veronika