Újházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője az Egyesült Államokban, az SSSR+RRA 2026-os éves találkozóján mutatta be a vatikáni puha hatalom (soft power) és a teológiai alapelvek összefonódását. A Vallás Tudományos Vizsgálatának Társasága (SSSR) és a Valláskutatási Szövetség (RRA) 2026. október 30. és november 1. között tartotta meg éves konferenciáját a coloradói Denverben, ahol Ujházi Lóránd október 30-án, a „Vallás a geopolitikában és a nemzetközi kapcsolatokban” című szekcióban tartotta meg prezentációját. Az előadás „A periféria teológiája: A Szentszék puha hatalmának gyakorlása a Globális Délen” (The Theology of the Periphery: The Holy See's Exercise of Soft Power in the Global South) címmel hangzott el.
A bemutatott kutatás rávilágított arra, hogy a huszadik század második felétől az egyházi diplomácia tudatosan a gazdasági és földrajzi perifériák felé fordult. A Szentszék afrikai külpolitikája és a Globális Dél iránti elköteleződése a II. Vatikáni Zsinat utáni egyháztani elvek alapján értelmezhető, amely irányvonal XXIII. János és VI. Pál pápasága idején jelent meg markánsan, majd a későbbi egyházfők alatt tovább erősödött a nemzetközi porondon. Az előadás során bemutatott eredmények hangsúlyozták, hogy az afrikai klerikusok magas szentszéki pozíciókba való kinevezése, valamint az egyházmegyei és püspöki konferenciai struktúrák kiépítése egyszerre érvényesített kánonjogi, teológiai alapelveket és globális geopolitikai stratégiát.
Rámutatott továbbá, hogy a katolikus egyház kiterjedt afrikai szociális és oktatási infrastruktúrájának – köztük a kórházaknak, árvaházaknak és iskoláknak – a fenntartása nem pusztán karitatív feladat, hanem a régió geopolitikai megerősödésének és a társadalmi békének is a kulcsa, amellyel az intézményes egyház esetenként „helyettesítő állami” szerepet is betölt. A Szentszék afrikai bi- és multilaterális külpolitikája, kiegészülve a vallásközi párbeszéddel, a zsinat társadalomfilozófiájából és az irgalmas szeretet teológiájából táplálkozva vált a béketeremtés és a mediáció hatékony eszközévé. Az előadás szintetizálta a katolikus teológiai és egyházjogi normákat a nemzetközi kapcsolatok és a biztonságpolitika kortárs kihívásaival, igazolva a szentszéki értékválasztás gyakorlati és diplomáciai jelentőségét a modern világban.